Véralvadási funkció diagnosztika


Szerző: Utód   

A műtét előtt meg lehet állapítani, hogy a betegnél van-e rendellenes véralvadási funkció, hatékonyan megelőzhetők-e a váratlan helyzetek, például a megállás nélküli vérzés a műtét alatt és után, így a legjobb sebészeti hatás érhető el.

A szervezet hemosztatikus funkcióját a vérlemezkék, a koagulációs rendszer, a fibrinolitikus rendszer és az érrendszeri endotélrendszer együttes működése biztosítja. Korábban a vérzési időt használtuk szűrővizsgálatként a hemosztatikus funkció hibáinak kimutatására, de mivel alacsony standardizációjú, gyenge érzékenységű és nem képes tükrözni a koagulációs faktorok tartalmát és aktivitását, felváltották a koagulációs funkciós tesztek. A koagulációs funkciós tesztek főként a plazma protrombin idejét (PT) és a PT-ből számított PT aktivitást, a nemzetközi normalizált arányt (INR), a fibrinogént (FIB), az aktivált parciális tromboplasztin időt (APTT) és a plazma trombin idejét (TT) tartalmazzák.

A PT főként a külső koagulációs rendszer működését tükrözi. A megnyúlt PT főként veleszületett II-es, V-ös, VII-es és X-es koagulációs faktor csökkenés, fibrinogénhiány, szerzett koagulációs faktor hiány (DIC), primer hiperfibrinolízis, obstruktív sárgaság, K-vitamin-hiány és a vérkeringésben lévő antikoagulánsok esetén fordul elő. A PT rövidülése főként veleszületett V-ös koagulációs faktor emelkedése, korai DIC, trombotikus betegségek, orális fogamzásgátlók stb. esetén fordul elő; a PT monitorozása felhasználható a klinikai orális antikoaguláns gyógyszerek monitorozására.

Az APTI a legmegbízhatóbb szűrővizsgálat az endogén véralvadási faktor hiányának kimutatására. A megnyúlt APTI főként hemofíliában, DIC-ben, májbetegségben és nagy mennyiségű vér transzfúziójában fordul elő. A rövidült APTI főként DIC-ben, protrombotikus állapotban és trombotikus betegségekben fordul elő. Az APTI monitorozó indikátorként használható heparin terápia esetén.

A TT-megnyúlás hipofibrinogenémia és diszfibrinogenémia, megnövekedett FDP a vérben (DIC), valamint heparin és heparinoid anyagok jelenléte a vérben (pl. heparin-terápia, SLE, májbetegség stb. során) esetén figyelhető meg.

Volt egyszer egy sürgősségi beteg, aki műtét előtti laborvizsgálatokon esett át, és a véralvadási teszt eredményei megnyúlt prothrombin-hiányos időt (PIT) és apoptotípiát (APTT) mutattak, valamint DIC gyanúja merült fel nála. A laboratóriumi ajánlás alapján a betegen egy sor DIC-tesztet végeztek, és az eredmények pozitívak voltak. A DIC-nek nincsenek nyilvánvaló tünetei. Ha a betegnél nem végeznek véralvadási tesztet, és közvetlen műtétre kerül sor, a következmények katasztrofálisak lesznek. Számos ilyen probléma kimutatható a véralvadási funkció vizsgálatával, amely több időt nyert a betegségek klinikai felismerésére és kezelésére. A véralvadási sorozatvizsgálat fontos laboratóriumi vizsgálat a betegek véralvadási funkciójának vizsgálatára, amely képes kimutatni a betegek rendellenes véralvadási funkcióját a műtét előtt, és kellő figyelmet kell rá fordítani.