Az APTT az aktivált parciális tromboplasztin időt jelenti, ami azt az időt jelenti, amely alatt a parciális tromboplasztint adjuk a vizsgált plazmához, és megfigyeljük a plazma koagulációjához szükséges időt. Az APTT egy érzékeny és leggyakrabban használt szűrővizsgálat az endogén koagulációs rendszer meghatározására. A normál tartomány 31-43 másodperc, és a normál kontrollnál 10 másodperccel hosszabb értéknek klinikai jelentősége van. Az egyének közötti különbségek miatt, ha az APTT rövidülésének mértéke nagyon csekély, az is normális jelenség lehet, és nem kell túlzottan idegesnek lenni, elegendő a rendszeres ellenőrzés. Ha rosszul érzi magát, időben forduljon orvoshoz.

Az APTT-rövidülés a vér hiperkoagulálható állapotát jelzi, ami gyakori a szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris trombotikus betegségekben, például az agyi trombózisban és a koszorúér-betegségben.

1. Agyi trombózis

A jelentősen megrövidült APTT-vel rendelkező betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki agyi trombózis, ami gyakori a véralvadással összefüggő betegségekben, amelyeket a véralvadás zavara okoz, például a hiperlipidémia. Ebben az esetben, ha az agyi trombózis mértéke viszonylag enyhe, csak az agy elégtelen vérellátásának tünetei jelentkeznek, mint például szédülés, fejfájás, hányinger és hányás. Ha az agyi trombózis mértéke olyan súlyos, hogy súlyos agyi parenchymális ischaemiát okoz, olyan klinikai tünetek jelentkeznek, mint a hatástalan végtagmozgás, beszédkárosodás és inkontinencia. Akut agyi trombózisban szenvedő betegeknél általában oxigén belégzéssel és lélegeztetési támogatással növelik az oxigénellátást. Amikor a beteg tünetei életveszélyesek, aktív trombolízist vagy intervenciós műtétet kell végezni az erek mielőbbi megnyitása érdekében. Miután az agyi trombózis kritikus tünetei enyhültek és kontrolláltak, a betegnek továbbra is be kell tartania a helyes életmódot, és hosszú távon gyógyszert kell szednie orvosi irányítás mellett. A felépülési időszakban ajánlott alacsony sótartalmú és alacsony zsírtartalmú étrendet fogyasztani, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, kerülni a magas nátriumtartalmú ételeket, például a szalonnát, a savanyúságot, a konzerveket stb., valamint kerülni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Mértékletesen mozogjon, amikor a fizikai állapota megengedi.

2. Koszorúér-betegség

Az APTT rövidülése arra utal, hogy a beteg koszorúér-betegségben szenvedhet, amelyet gyakran a koszorúér-hiperkoaguláció okoz, ami az ér lumenének szűkületéhez vagy elzáródásához vezet, ami miokardiális ischaemiát, hipoxiát és nekrózist eredményez. Ha a koszorúér-elzáródás mértéke viszonylag magas, a betegnek nyugalmi állapotban nem lehetnek nyilvánvaló klinikai tünetei, vagy csak kellemetlenségeket, például mellkasi szorítást és mellkasi fájdalmat tapasztalhat tevékenységek után. Ha a koszorúér-elzáródás mértéke súlyos, megnő a miokardiális infarktus kockázata. A betegek mellkasi fájdalmat, mellkasi szorítást és légszomjat tapasztalhatnak nyugalmi állapotban vagy érzelmileg izgatott állapotban. A fájdalom a test más részeire is kisugározhat, és enyhülés nélkül fennmaradhat. Akut koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél nitroglicerin vagy izoszorbid-dinitrát szublingvális beadása után azonnal forduljon orvoshoz, aki értékeli, hogy azonnal szükség van-e koszorúér-stent beültetésre vagy trombolízisre. Az akut fázis után hosszú távú vérlemezke-gátló és antikoaguláns terápiára van szükség. A kórházból való elbocsátás után a betegnek alacsony sótartalmú és alacsony zsírtartalmú étrendet kell követnie, abba kell hagynia a dohányzást és az alkoholfogyasztást, rendszeresen kell mozognia, és oda kell figyelnie a pihenésre.