1. Véralvadási projektek klinikai alkalmazása szív- és agyi érrendszeri betegségekben
Világszerte nagy a szív- és érrendszeri, valamint agyi érrendszeri betegségekben szenvedők száma, és ez a szám évről évre növekvő tendenciát mutat. A klinikai gyakorlatban a gyakori betegeknél a betegség rövid idő alatt jelentkezik, és agyvérzés kíséri őket, ami hátrányosan befolyásolja a prognózist és veszélyezteti a betegek életét.
Számos szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris betegség létezik, és ezek befolyásoló tényezői is nagyon összetettek. A véralvadással kapcsolatos klinikai kutatások folyamatos elmélyülésével kiderült, hogy a szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris betegségekben a véralvadási faktorok szintén kockázati tényezőként alkalmazhatók. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy mind az ilyen betegek külső, mind belső véralvadási útvonalai hatással vannak az ilyen betegségek diagnózisára, értékelésére és prognózisára. Ezért a betegek véralvadási kockázatának átfogó felmérése nagy jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris betegségekben szenvedő betegek esetében.
2. Miért kell a szív- és agyi érrendszeri betegségekben szenvedő betegeknek figyelniük a véralvadási mutatókra?
A szív- és érrendszeri, valamint az agyi érrendszeri betegségek olyan betegségek, amelyek súlyosan veszélyeztetik az emberi egészséget és életet, magas halálozási és rokkantsági aránnyal járnak.
A szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris betegségekben szenvedő betegek véralvadási funkciójának kimutatása révén fel lehet mérni, hogy a betegnél fennáll-e a vérzés, illetve fennáll-e a vénás trombózis kockázata; a későbbi véralvadásgátló terápia során szintén fel lehet mérni az antikoaguláns hatást, és a klinikai gyógyszeres kezelés a vérzés elkerülése érdekében irányítható.
1). Stroke-betegek
A kardioembóliás stroke egy iszkémiás stroke, amelyet kardiogén embólusleadás és a megfelelő agyi artériák embolizációja okoz, és az összes iszkémiás stroke 14-30%-át teszi ki. Ezek közül a pitvarfibrillációval összefüggő stroke az összes kardioembóliás stroke több mint 79%-át teszi ki, a kardioembóliás stroke pedig súlyosabb, ezért korán felismerendő és aktívan be kell avatkozni. A betegek trombóziskockázatának és antikoaguláns kezelésének értékeléséhez, valamint az antikoaguláns kezelés klinikai igénye érdekében koagulációs indikátorokat kell használni az antikoaguláns hatás értékelésére és a vérzés megelőzésére szolgáló pontos antikoaguláns gyógyszeres kezelésre.
A pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél a legnagyobb kockázatot az artériás trombózis, különösen az agyi embólia jelenti. A pitvarfibrilláció következtében kialakuló agyi infarktus esetén antikoaguláns ajánlások:
1. Akut agyi infarktusban szenvedő betegeknél nem ajánlott az antikoagulánsok rutinszerű, azonnali alkalmazása.
2. Trombolízissel kezelt betegeknél általában nem ajánlott antikoagulánsokat alkalmazni 24 órán belül.
3. Ha nincsenek ellenjavallatok, például vérzékenység, súlyos máj- és vesebetegség, 180/100 Hgmm-nél magasabb vérnyomás stb., a következő állapotok tekinthetők antikoagulánsok szelektív alkalmazásának:
(1) A szívinfarktuson átesett betegek (például műbillentyű-elváltozás, pitvarfibrilláció, fali trombussal járó miokardiális infarktus, bal pitvari trombózis stb.) hajlamosak az ismétlődő stroke-ra.
(2) C-protein-hiány, S-protein-hiány, aktív C-protein-rezisztencia és egyéb tromboprón betegek ischaemiás stroke-on átesett betegek; tünetekkel járó extracranialis disszekciós aneurizmában szenvedő betegek; intracranialis és intracranialis artéria-szűkületben szenvedő betegek.
(3) Az agyi infarktuson átesett ágyhoz kötött betegek alacsony dózisú heparint vagy ennek megfelelő dózisú LMWH-t alkalmazhatnak a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia megelőzése érdekében.
2). A koagulációs index monitorozásának értéke antikoaguláns gyógyszerek alkalmazása esetén
• PT: A laboratórium INR-értékei jók, és felhasználhatók a warfarin dózisának módosításához; felmérik a rivaroxaban és az edoxaban vérzési kockázatát.
• APTT: Az APTT segítségével értékelhető a (mérsékelt dózisú) nem frakcionált heparin hatékonysága és biztonságossága, valamint a dabigatran vérzési kockázata.
• TT: Érzékeny a dabigatránra, a vérben lévő dabigatrán szintjének ellenőrzésére szolgál.
• D-dimer/FDP: Alkalmazható antikoaguláns gyógyszerek, például warfarin és heparin terápiás hatásának értékelésére; valamint trombolitikus gyógyszerek, például urokináz, sztreptokináz és altepláz terápiás hatásának értékelésére.
• AT-III: Segítségével meghatározhatók a heparin, az alacsony molekulatömegű heparin és a fondaparinux gyógyszeres hatásai, valamint jelezhető, hogy szükséges-e az antikoagulánsok cseréje a klinikai gyakorlatban.
3). Antikoaguláció pitvarfibrilláció kardioverziója előtt és után
Pitvarfibrilláció kardioverziója során fennáll a tromboembólia kockázata, és a megfelelő antikoaguláns terápia csökkentheti a tromboembólia kockázatát. Hemodinamikailag instabil pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél, akik sürgős kardioverziót igényelnek, az antikoaguláns kezelés megkezdése nem késleltetheti a kardioverziót. Ha nincs ellenjavallat, a lehető leghamarabb heparint, kis molekulatömegű heparint vagy NOAC-ot kell alkalmazni, és a kardioverziót egyidejűleg kell elvégezni.
Névjegykártya
Kínai WeChat