Két kulcsfontosságú véralvadási vizsgálat, az aktivált parciális tromboplasztin idő (APTT) és a protrombin idő (PT) segítenek meghatározni a véralvadási rendellenességek okát.
A vér folyékony halmazállapotú állapotban tartása érdekében a szervezetnek kényes egyensúlyozási műveletet kell végrehajtania. A keringő vér két vérkomponenst tartalmaz: prokoaguláns, amely elősegíti a véralvadást, és antikoaguláns, amely gátolja a véralvadást, hogy fenntartsa a véráramlást. Amikor azonban egy vérér megsérül, és az egyensúly felborul, a prokoaguláns felhalmozódik a sérült területen, és megkezdődik a véralvadás. A véralvadás folyamata egy láncszemről láncszemre történik, és bármely két párhuzamos koagulációs rendszer, belső vagy külső rendszer aktiválhatja. Az endogén rendszer akkor aktiválódik, amikor a vér érintkezésbe kerül a kollagénnel vagy a sérült endotéliummal. A külső rendszer akkor aktiválódik, amikor a sérült szövet bizonyos koagulációs anyagokat, például tromboplasztint szabadít fel. A két rendszer végső közös útja a kondenzációs csúcshoz vezet. Amikor ez a koagulációs folyamat, bár azonnalinak tűnik, két kulcsfontosságú diagnosztikai teszt, az aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) és a protrombin idő (PT) elvégezhető. Ezeknek a teszteknek az elvégzése segít az összes koagulációs rendellenesség alapos diagnózisában.

 

1. Mit jelez az APTT?

Az APTT-vizsgálat az endogén és a közös véralvadási útvonalakat értékeli. Konkrétan azt méri, hogy mennyi idő alatt alakul ki fibrinrög a vérmintában egy hatóanyag (kalcium) és foszfolipidek hozzáadásával. Érzékenyebb és gyorsabb, mint a parciális tromboplasztin idő. Az APTT-t gyakran használják a májibolyával végzett kezelés monitorozására.

Minden laboratóriumnak megvan a saját normál APTI-értéke, de általában 16 és 40 másodperc között mozog. A hosszabb idő az endogén útvonal negyedik doménjének, a Xia faktornak az elégtelenségére, illetve a közös útvonal I., V. vagy X. faktorának hiányára utalhat. K-vitamin-hiányban, májbetegségben vagy disszeminált intravaszkuláris koagulopátiában szenvedő betegeknél megnyúlik az APTI. Bizonyos gyógyszerek – antibiotikumok, antikoagulánsok, narkotikumok, narkotikumok vagy az aszpirin – szintén meghosszabbíthatják az APTI-t.

Az APTT csökkenése akut vérzés, kiterjedt sebek (a májrákon kívül) és bizonyos gyógyszeres kezelések, például antihisztaminok, savlekötők, digitálisz készítmények stb. következménye lehet.

2. Mit mutat a PT?

A PT vizsgálat a külső és a közös véralvadási útvonalakat értékeli. Alvadásgátlókkal történő kezelés monitorozására szolgál. Ez a vizsgálat azt az időt méri, amely alatt a plazma megalvad, miután szöveti faktort és kalciumot adtak a vérmintához. A PT tipikus normál tartománya 11-16 másodperc. A PT megnyúlása a trombin profibrinogén vagy az V, W vagy X faktor hiányára utalhat.

A hányás, hasmenés, a zöld leveles zöldségek fogyasztása, az alkohol vagy a hosszú távú antibiotikum-terápia, a vérnyomáscsökkentők, az orális antikoagulánsok, a narkotikumok és a nagy dózisú aszpirin szedése szintén meghosszabbíthatja a protagonista időzítést (PT). Az alacsony fokú PT-t antihisztamin, barbiturátok, savlekötők vagy K-vitamin is okozhatják.

Ha a beteg PT-je meghaladja a 40 másodpercet, intramuszkuláris K-vitamin vagy frissen szárított fagyasztott plazma adása szükséges. Rendszeresen értékelni kell a beteg vérzését, ellenőrizni kell neurológiai állapotát, és végezni kell okkult vérvizsgálatot a vizeletben és a székletben.

 

3. Magyarázd el az eredményeket

Egy rendellenes véralvadású betegnek általában két vizsgálatra van szüksége, az APTT-re és a PI-re, és Önnek kell értelmeznie ezeket az eredményeket, átmennie az idővizsgálatokon, és végül megszerveznie a kezelését.