A vér a magas vérviszkozitás és a lassú véráramlás miatt alvad, ami véralvadáshoz vezet.

A vérben véralvadási faktorok találhatók. Amikor a vérerek véreznek, a véralvadási faktorok aktiválódnak és a vérlemezkékhez tapadnak, ami növeli a vér viszkozitását és lelassítja a véráramlást, ezáltal elzárva az erekben lévő szivárgásokat. A véralvadás nagy jelentőséggel bír az emberi test normális hemosztázisa szempontjából. A véralvadás azt a folyamatot jelenti, amikor a vér folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotba alakul. A véralvadás több véralvadási faktor egymásra hatásának amplifikációs reakciója. A fibrinogén fibrinné aktiválódik, fibrinrögöt képezve, hogy elérje a hemosztázis célját. Amikor az emberi test megsérül, a sérült rész stimulálja a vérlemezkéket, a vérlemezkék aktiválódnak, és aggregált vérrögök jelennek meg, amelyek elsődleges hemosztatikus szerepet játszanak. Ezután a vérlemezkék komplex változásokon mennek keresztül, trombint termelve, amely a szomszédos plazmában lévő fibrinogént fibrinné alakítja. A fibrin és a vérlemezkerögök egyidejűleg hatnak, és trombusokká válnak, amelyek hatékonyabban állítják meg a vérzést.

Sérülés esetén, ha a vér nem alvadt meg, azonnal menjen kórházba kezelésre.