A PT az orvostudományban protrombin időt, az APTT pedig aktivált parciális tromboplasztin időt jelent. Az emberi szervezet véralvadási funkciója nagyon fontos. Ha a véralvadási funkció rendellenes, az trombózishoz vagy vérzéshez vezethet, ami súlyosan veszélyeztetheti a beteg életét. A PT és az APTT értékek klinikai monitorozása standardként szolgálhat egyes véralvadásgátló gyógyszerek klinikai gyakorlatban történő alkalmazásához. Ha a mért értékek túl magasak, az azt jelenti, hogy csökkenteni kell az antikoaguláns gyógyszerek adagját, különben könnyen vérzés alakulhat ki.

1. Protrombin idő (PT): Az emberi véralvadási rendszer egyik legérzékenyebb mutatója. A klinikai gyakorlatban célszerűbb 3 másodpercnél hosszabb ideig tartani az időt, ami tükrözheti, hogy az exogén koagulációs funkció normális-e. A megnyúlás általában veleszületett koagulációs faktor hiányban, súlyos cirrózisban, májelégtelenségben és más betegségekben fordul elő. Ezenkívül a heparin és a warfarin túlzott dózisa is megnyúlt PT-t okozhat;

2. Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTT): A klinikai gyakorlatban elsősorban az endogén véralvadási funkciót tükröző index. Az APTT jelentős megnyúlása főként veleszületett vagy szerzett véralvadási faktorhiányban, például hemofíliában és szisztémás lupus erythematosusban fordul elő. Ha a trombózis miatt alkalmazott antikoaguláns gyógyszerek adagja abnormális, az szintén az APTT jelentős megnyúlását okozza. Ha a mért érték alacsony, a beteget hiperkoagulálható állapotban lévőnek, például mélyvénás trombózisnak tekintjük.

Ha tudni szeretné, hogy a prothrombin- és apopthrombin-idő (APTT) értékei normálisak-e, tisztáznia kell a normál tartományukat. A PT normál tartománya 11-14 másodperc, az APTT normál tartománya pedig 27-45 másodperc. A 3 másodpercnél hosszabb PT-megnyúlásnak nagyobb klinikai jelentősége van, míg a 10 másodpercnél hosszabb APTT-megnyúlásnak erős klinikai jelentősége van.